Fenntartóváltás a nézsai kastélyiskolában

A hír
A nézsai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat -  a települési önkormányzat és a tantestület támogatásával - úgy döntött, hogy más települések mintájára, át kívánja venni a nézsai Mikszáth Kálmán Általános Iskola fenntartását. A nemzetiségi nyelvhasználat és hagyományőrzés erősítése mellett - az előzetes számítások és elképzelések szerint - jelentős plusz támogatáshoz juthat ilyen módon az intézmény. A jogi  egyeztetések után sikerült az induláshoz szükséges feltételeknek eleget tenni, így az intézményátadáshoz hozzájárult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az Országos Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat is. Az iskola így már nem a KLIK keretében működik majd tovább. Ezzel egy időben a  keszegi tagiskola levált Nézsáról és átkerült Rétsághoz.
A megbízott igazgató posztot Sztankóné Steflik Éva  tölti be, Németh Gábor maradt az igazgatóhelyettesi székben.
_______________________________________________

A centralizált oktatáspolitika elől próbáltak az intézmények minden  lehetséges módon menekülni, mert valami tényleg rosszul működött a KLIK-nél. Volt intézmény, amely valamelyik egyház szárnyai alá bújt és volt - mint a nézsai iskola is - a nemzetiségi előjogokkal hozakodott elő. Így „nemzetiségi magyar iskola” lett. Az a jövő kérdése, hogy hosszabb távon képes lesz-e az új fenntartó, ezt a nehéz feladatot teljesíteni,  minden feltételnek megfelelni  és a gyermeklétszámot megtartani? 

Távoli emlék, szép volt a múlt...
Valamikor 30 éve - 1986. júniusában - ballagott el az osztályunk a Nézsai Általános Iskolából. (Ekkor  volt a mexikói világbajnokság, ahol 6-0-ra kikaptunk az oroszoktól.) A mostani osztálylétszámokhoz képest még sokan voltunk, bár az évfolyamunk, akkor demográfiai mélypontnak számított, hiszen a felső tagozatban a keszegi, alsópetényi és legéndi ötödikesekkel kiegészülve sem lett kettébontva A és B osztályra. Így csak egy osztály indult ötödikben... (Bárcsak ma lenne ennyi az osztálylétszám, valószínűleg senkinek nem jutna eszébe a fenntartóváltás..)
Azóta sok krétapor hullt a földre, sok gyermek járt ide és koptatta a Blaskovich kastély ódon  kövezetét. Úgy vélem, minden egykori diák szép emlékeket őriz a nézsai iskoláról és környezetéről.  Legendás tanáraink, akik bevezettek a tudományokba és akiket  azóta is nagyra becsülök, és szívesen emlékszem vissza rájuk (a teljesség igénye nélkül): Osztályfőnökök: 1-2. osztályba Szarka Lajosné; 3-4. osztályban: Szarka Lajos; 5-8. osztályban: Radics Gusztávné - Magyar nyelv és irodalom; Tanárok: Biológia: Balogh Istvánné; Fizika: Balogh István;  Kémia: Pintér Bertalan; Matematika: Szabó-Rácz Béla, Varga Erzsébet; Testnevelés :Koncz István, Varga Erzsébet; Rajz: Jánszki Etelka; Történelem: Szobonya Istvánné; Orosz: Martinkó Zsuzsanna; A hittant nem hitoktatók, hanem atyák tartottak: Jávorka Lajos atya, néhai Bereczki Béla atya, Láng András atya.

Egy kis demográfia - Miért hagytuk, hogy így legyen?
„Menj vissza vándor nem lehet két hazád” Hobo

Baráti körben az a téma merült fel, hogy ha új helyre sodor valakit a sors, ahol életvitelszerűen kell berendezkednie, mikor mondhatja magáról azt, hogy része a településnek, jó nézsai, sápi, váci, müncheni, tokiói stb. vált belőle? Volt aki szerint, ha lakcím kártyáján az áll akkor az, volt aki szerint, ha megismeri a helyi embereket és tud velük kommunikálni, volt aki szerint mindenki oda valósi, ahol az ősei, rokonai, ismerősei nyugszanak. Csak generációk múlva válhat igazán honossá...
--
Lesz-e még Nézsán olyan generáció, aki megtudja állítani ezt a folyamatot? Van erre stratégia?
Egy Nézsára telepedő család mennyire ismerheti meg a hagyományokat? És mikorra válhat jó nézsaivá?


Isten hozta Nézsán! Welcome to Nézsa! Willkommen in Nézsa! Vítame Vás v Níži!
Vekerdy Tamás szerint az elkövetkező hatvan évben a következő alapkészségek kellenek majd: értő olvasás, írás készségszinten, elemi számolás, komputer-kezelés felhasználói szinten és angol nyelv. Mindenképp hangsúlyozni kell, hogy a magyar nyelven kívül a jövő nemzedékének rendelkeznie kell  nyelvismeretekkel. Ez főnyelvként - az angolon kívül - a német és valamelyik másik európai nyelv. Egyre inkább érződik, hogy valamely szláv nyelv gyakorlati ismerete is fontos lehet a munkavállaláshoz és a boldoguláshoz.
--
Képesek leszünk-e gyermekeinkben a gyakorlati nyelvi készségek felemelésére?
Lesz-e angol oktatás alsó tagozatban?

Trianon hatás - Szent István tótjai
„Magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga.” Illyés Gyula

Identitászavaros és anyagias világunkban mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy hová tartozik. Melyik néphez, nemzethez, nemzetiséghez. Sokunk felmenői között lehettek magyarok, tótok, németetek vagy más származásúak. Mégis vannak, akik gazdasági szempontok miatt, ha kell szlovák nemzetiségűek, ha kell németek vagy magyarok. Ezzel a hinta-politikával én sohasem tudtam azonosulni. Nem a származás számít, hanem az, hogy ki minek „vállalja" magát, mindig és mindenkor. Ezután dől el, ki mennyit ér.  Abban is biztos vagyok, hogy nem lehet valaki egyszerre magyar és egyszerre szlovák. Ennek az igénynek belülről kell fakadnia. Kötelezővé ez egyébként sem tehető. Magyarként semmivel sem vagyunk különbek más népektől, de alábbvalók sem! Sajnos a hírben említett nemzetiségi nyelvhasználat eltűnőfélben van. Biztos vagyok benne, hogy ha nem lett volna Trianon,  ma magyarként a boltban és a focipályán tótul is beszélnénk... nyelvoktatás nélkül is.

Fenntartás és fenntarthatóság
Keresztény magyar szülőként féltem gyermekeinket és a kastélyiskolát, ahová egykor én is jártam. Tartok attól, hogy az esetleges -  e pillanatban még jónak és szépnek tűnő - átgondolatlan döntések, a feltételek nem teljesítése, a szülők elégedetlensége,  a fiatal nézsai párok elköltözése, a település felhígulása, a politikai akarat vagy a törvényi háttér módosulása miatt, hosszabb távon stagnál, majd tovább csökken a gyermeklétszám, ami miatt előbb vagy utóbb megszűnik a nézsai felső tagozat és integrálódik vagy Nógrádsáphoz vagy Rétsághoz. Remélem a iskola nem jut erre a sorsra és döntéshozóink, olyan döntéseket hoztak, amiért  hosszú távon vállalni tudják a felelősséget. Hasonló érzésem van, mint amikor pár éve - nógrádsápi mintára - Nézsán az önkormányzat létrehozta az un. „GAMESZ"-t, mert, hogy az milyen jól működik Sápon és mennyi anyagi előnnyel kecsegtet. Aztán a következő évben meg is szüntették...
Vagy eszembe jut az a népszavazási kezdeményezés, ahol a falu lakossága megszavazta Pest megyéhez való csatlakozási szándékát, mert az milyen jó lesz majd az itt élő embereknek, de egy akkori államtitkár fiókjáig jutott csak el - talán azóta is ott van...
Fő célnak kell tekinteni, hogy az  iskolában nívósabb és értékesebb legyen a nevelés színvonala, ezzel talán a nézsai és környező településeken élő szülők is a kastélyiskolába járathatják gyermekeiket. Meg kell majd tudni mutatni, milyen jó iskola van Nézsán. Milyen sok lehetősége van a gyermekeinknek. És ezt úgy, hogy el is jussanak a szülőkhöz és az itt élő emberekhez.
Ezzel a váltással több év múlva derülhet ki, hogy jó vagy rossz hatással volt-e az intézmény és az ott tanuló diákok megítélésére.


Befagyasztott kommunikáció - Baljós árnyak
Érdekes és figyelemfelkeltő az, hogy egy ilyen fontos és sokakat érintő témában szinte teljes volt Nézsán a  hírzárlat.  A szülőknek közös tájékoztató nem volt. A beiratkozás alkalmával szembesültek a tényekkel. Azóta, sem a nezsa.hu-n, sem Nézsa hivatalos Facebook oldalán, sem a március óta meg sem jelenő Nézsai Hírmondóban nincs szó a fenntartóváltásról... Vajon miért?
Felelős szülő nem mondhatja azt, hogy nem érdekel. Szerintem egy jól működő demokrácia alappillére, hogy ne csak a önkormányzatokhoz közel állók, hanem a pedagógusok, a szülők, a diákok és a közvélemény is pontosan értesüljenek az Őket érintő változásokról. Pláne akkor, ha ez a változás ilyen mélyreható. Ellenkező esetben a suttogó propaganda, a pártoskodás, a félrehallott félmondatok kerülnek színre, ami nem biztos hogy szerencsés.

Információ az iskoláról (sajnos nem naprakész, ezidáig egy szó nincs benne a fenntartóváltásról):  http://nezsasuli.hu

A 2016/17-es tanévben gyermekeink köznevelésével foglalkozó valamennyi szereplőnek jó egészséget, sok sikert és eredményes tanévet kívánok!

Nézsa, 2016. szeptember 1.
--
Bóbis Péter (Bobe)
nézsai krónikás

________________________________________________________